Irán

Nos úgy néz ki július 9.-én elhúzok Iránba három hónapra. Múlt héten végre felmondtam, így most szabad ember vagyok.
Nehéz volt felmondani. Azt viszont végképp nem gondoltam, hogy milyen nehéz "eljönni" onnan tisztességesen, harag, sértődés és csata nélkül. Pénteken megkaptam, hogy nem akarják kifizetni a tavalyról felgyülemlett 21 nap szabadságom, ma pedig azt, hogy "cserbenhagytam" a céget. Az persze, hogy esetleg beszéljünk a közös jövőről, új és más feltételekkel, az fel sem merült a másik oldalon. És hogy miért nem? Mert tudják, hogy nem tudnak új és más feltételeket ajánlani...
Mindenkinek, aki fel akar mondani, és tudja, hogy utána JOBB lesz: tegye meg!!!
Olvastam egy Tolsztoj idézetet:
„Aki mindennel elégedett, s nem akarja a jót jobbra cserélni, az előbb-utóbb
mindent elveszít.”