Megérkeztek Wape barátunk első beszámolói. Ráadásul fényképpel! :-) Nagyon szerencsés helyzetben van most, olyan emberekkel találkozhat, akikről, akiktől eddig csak olvashatott... És ráadásul egyenrangú félként van velük! Wape, ne parázz! Gondolj arra, hogy miért vagy ott. Élvezd a luxust, a hotelszobák sajátos hangulatát (Elveszett jelentés), a kilátást, a társaságot.

Pár napja a Múzeumban ültünk. Késő volt már, mindketten valamiért nem értünk rá korábban. Wape csöndes volt, én pedig ideges (már a felmondásom után volt...). Egyszercsak eszembe jutott, hogy miért szenvedünk mi? Hiszen Wape indul Afganisztánba, én felmondtam és megyek Iránba, jól vagyunk, nincs gáz. Mikor ezt szóvá tettem Wape azt mondta, hogy ő nem szenved... :-) Nem tudom miért írtam ezt most ide... Lehet, hogy azért, mert ma igazábol olyan semmittevős napom volt, és nem történt velem semmi. Eltekintve attól, hogy elmotoroztam az Alibibe egy kávéra.
Később, itthon megnéztem a Lökő kezek című Ang Lee filmet, ami nagyon jó volt.